Vasárnap reggel van. Elösszőr esik mióta itt vagyok.  Az év háromszáz napjánban esik az  eső, szóval gyorsan meg kell szoknom.

Tegnap reggel elszívtam az utolsó cigimet is. Azóta minimum egy tucatszor gyújtottam volna rá de mindig sikerült megálni. Főleg h Elinnek és Andreasnak is elujságoltam h szombattól leszoktam a dohányzásról. Kellemetlen lett volna  ha  még  egy  napot  sem bírok ki.  Egyébként a dohányáru itt baromi drága, 1500 forintnak megfelelő norvég koronáért lehet kapni egy doboz cigit. Sok fiatal ezért inkább sodorja mint készen veszi, így feleannyiból is kijönnek.

A tegnapi napom nagyjából hamar eltelt. Reggel átvizsgáltam a csomagjaim, a széttört pálinkásüveg két fehér polómat vágta tönkre, amik teljesen beitták a pia színét és szagát. Talán a mosás rendbehozza őket, bár nem fűzök hozzá nagy reményeket. Másnak nem lett baja.

A nap további részében sokat ültem a gép elött, annak ellenére, hogy kint ragyogó idő volt,24-25 fok, ami itt csúcsközelséget jelent. Estére lehűl 10-12 fokra is. Egész nap sokat beszélek angolul. Elin inkább Norvégul beszél hozzám, hogy szokjam a nyelvet. Kár, hogy eddig csak pár szót jegyeztem meg. Andreas szerint fél év alatt simám megtanulok rendesen beszélni.

Este lementünk egy Bánya nevű Ír kocsmába, ahol Andreas kidobóként dolgozik. Bár csak  170cm és 60 kiló nem kell félnie semmitől mert ha hozzáér bárki is azt a Norvég állam azonnali börtönbüntetésre ítéli. Persze az ördög nem alszik.

A kocsmában sok  külföldi  volt. Főleg Lengyelek és Finnek. Rám is  azt hitték  elösszőr, hogy Lengyel vagyok. Ami számomra meglepő volt, hogy sok volt a középkorú ember, kevesebb a fiatal. Természetesen mindenki részeg volt és csakis sört ittak. Én is legurítottam három korsóval. Az otthonihoz képest jobb a sör és drágább is. Negyven korona azaz durván 1200 forint.

Indulás elött beszélgetni kezdtem (ő kezdeményezett) egy csuma részeg norvég csajjal. Kiderült róla, hogy óvonő és eléggé sajátosan látja a magyar helyzetet. Tömören, szerinte még mindig tombol nálunk a kommunizmus (a klasszikus értemelmben véve) és a nőket rabszolgaként tartják a férfiak. Az elején megpróbáltam ellenkezni de semmi értelme sem volt. Így inkább adtam alá a lovat! Mondtam, hogy nálunk a nők nem is aludhatnak egy légtérben a férfival, a ház melletti sátorban van az ágyuk.

Kettőig maradtunk a helyen, majd visszaindultunk Jóskáékhoz. Sajna a fényképezőgépem lemerült, ugyh nem sikerült normális képeket csinálnom. Majd leközelebb!