Munkába áltam. Már három napja dolgozom itt Lervikben. Hogy milyen? Szándékosan nem az első vagy a második munkanap után írom ezt a bejegyzést. Azt hiszem megérte, mert így tényleg a legreálisabban tudom leírni milyen is idekinn dolgozni.
Nagyon izgultam az első napom elött. Minden borús volt, vissza akartam fordulni, haza akartam menni. Bevallom nagyon megijedtem! Minden annyira idegen volt. Bemetünk a "katine"-nak nevezett helységbe és azonnal felvettem a munkát. Jóska természetesen elékísért és mindenben segített. Esőként a séffel ismerkedtem meg. Egy hatalmas, kövér ember, azután jöttek sorba a többiek. Voicek, Artur, Lukas, Arill, Slava, Lars... A legtöbb itt dolgozó ember Lengyel ők a kétezres összalkalmazottból ötszázan vannak, de vanak Szlovákok, Svédek és Gambiaiak is. Többinyre mindenki fiatal, velem egykorú. A főnökség pedig olyan harcmincas vége lehet. Azonnal megkaptam a munkaruhám (2 szettet), ami egy piros galéros poló valamint egy kék szövetnadrág (a nadrágot eddig csak hétfőn vettem fel).
Azonnal megmutatták nekem a havi beoszásom. Most egy hétig délután 13:30kor kezdek és éjfélig vagyok. A következő hetem teljesen szabad, persze ha akarok bevállalhatok pluszmunkát. Azután pedig hanali 3:30tól 14:00ig leszek egy hétig, majd ismét egy hét szünet és így tovább. Többletfizetést kapok az este kilenc utáni munkáért valamint a reggel hat elöttiért. Ha hétvégén is vagyok (márpedig mindenki van minimum 2 teljes hétvégét) akkor szombaton délután kettőtől, vasárnap egész nap extra pénz jár! Idegen ez egy magyarnak nemde?
A munkámról is röviden. A "Kantine" az itt dolgozó embereket eteti egész nap. Mivel nem túl nagy az étkezde és naponta hétszáz embert kell kajáltatni ezért turnusokban jönnek. Délután kettőtől este fél kilencig van ebédidő, fél 10től-11ig vacsora. A reggelit nem tudom pontossan de majd megírom ha épp akkor dolgozom. Szóval az egész étkezde dugig van töltve étellel és itallal, amikből annyit eszel-iszol amennyi jólesik. Azaz a dobozos tejből csak hármat vihetsz el egyszerre, de ezt senki sem figyeli. Szóval, ha elfogy valami a gépekből, teszem azt narancslé, azt újratöltöm (kb. két mozdulat). Vagy, elfogyott a dobozostej a hűtőből. Hátramegyek a raktárba és hozok egy egész kocsival. De ezeket annyira nem szeretem mert nem telik tőle az idő.
A kedvencem a mosogatás. Úgy mosogatok, hogy nem is érek hozzá semmihez sem. Étkezés után jön a viking és mindent(kés, villa, kanál, pohár, tányér) külön rekeszekbe kell pakolnia. Ha a rekeszek beteltek áthúzom azt egy futószalagra, ami elviszi a cuccot a mosogatógépbe és fél perc múlva kijön a másik oldalon tisztán. A tiszta cuccokat rápakolom egy kocsira, amit kitolok a folyosóra és az valaki, aki arrajár visszaviszi.
Fontos! Senkinek(azaz mi lótifutiknak, akik adjuk a személyzet 3/4ét) nincs meghatározott munkája. Nem szólnak bele semmibe, viszont azt elvárják, hogy minden rendben legyen. Teljesen stresszmentes a munka és ezt ki is hangsúlyozzák. A "nehezebb" munkához is (pl. felmostni egy nagyobb területet) megvannak a megfelelő munkaeszközök, amik megkönnyítik a dolgozó munkáját. Összehasonlíthatatlan magyarországgal és a pénzről mégcsak nem is beszéltem. Nem is értem, hogy miért én vagyok az első itt kishazánkból.
Nagy vonalakban ennyi.Most lefekszem, hamarosan további infók és remélem már képek is! Ígérem.
